Legyen ez mélyebb, hosszabb olvasási időt igénylő írás. Avagy, vigyázat mély víz!
Csak tapasztalt úszóknak! 👉👉👉
A napokban volt egy nagyon érdekes beszélgetésem. A téma kicsit összetett, de megpróbálom visszaadni, mert szerintem hihetetlenül izgalmas.
Ahhoz, hogy le tudjam lőni a poént, vissza kell térjek egy korábbi beszélgetéshez, amiben azt elemeztük a barátommal, hogy jó-e, ha az ember egy adott témában mélyül el, már-már fanatikusan. Mert, ha ott van a mélyülésre való vágy, motiváció, lelkesedés, elhivatottság, kitartás, az hosszútávon adott témával kapcsolatban egy zseniális tudást termel ki.
Igen, ez az ember egy zseni lesz, de ez együtt jár egyfajta választott szeparációval, vagyis a világ egyéb dolgaiban kevésbé lesz jártas, érdekelt.
Vajon mi a jobb? Kell-e egyáltalán különbséget tenni, összehasonlítani a két útvonalat? Egyetlen témában mélyüljünk, vagy ismerjünk meg mindenből egy kis szeletet, ezáltal megismerve a világot egy nagyobb felületen?
A gurum sokszor mesélt, magyarázott nekem egyszerű példákon keresztül. Ilyen volt a hátizsákos példa (azt, aki terápiába jár hozzám, legalább egyszer lefárasztok vele 😊) és ilyen a fúrt kút példája is. Ez egy hosszabb tanmese, a lényege annyi, hogy bárhol ásol kutat, a végén mindig ugyanazt találod: vizet. De ahhoz végig kell fúrni, le, egészen a vízig. Ha száz befejezetlen kutat fúrsz, a lényeget sosem leled meg.
Visszatérve hozzám, mert rólam volt szó, sok utat kipróbáltam és végül egyet találtam, amivel el tudtam köteleződni. A szexualitást.
Azt hiszem Sivananda mondta: próbálj ki százat, de járj egyet‼️
A munkám számomra (túl annak hétköznapi megvalósulásán) szerelem, kiteljesedés, alázat, összekapcsolódás egy magasabb minőséggel. Fanatikus vagyok és imádom.
Ennek vannak előnyei, például az, hogy nagyon jó vagyok benne. És vannak hátrányai. Képes vagyok teljesen megfeledkezni a világról és minden mást, aktuálpolitikát, gazdasági mutatókat, egyéb társadalmi paramétereket figyelmen kívül hagyva létezni.
Valójában ezek a dolgok nem is érdekelnek, ha csak nem azért, mert bekapcsol néha az egóm, és azt mondatja velem: „basszus ne már! Egy 36 éves nő ennél felkészültebb kell, hogy legyen.”
Szóval az egy út mélyebb megélés, de kizár sok minden mást.
A száz út végén lehet, hogy sosem lelsz vizet, cserébe nagyobb, sokkal nagyobb felületen tudsz érintkezni a világgal.
És akkor jöjjön ennek a beszélgetésnek a folytatása. 👉👉👉
Én és a spiritualitás. Tengernyi teendőm, a szerelemvállalkozásom és a sok gyerekem mellett mi az, ami igazán rólam szól? Hol vagyok ebben én? És ami még érdekesebb, hol, mikor adódik lehetőség arra, hogy egy magasabb szinten éljem meg magam?
A hitem? Egyáltalán hiszek e még? Nem üt e vissza, hogy látszólag mindent a szexualitás szűrőjén keresztül szemlélek?
Az életemben sok minden nem szól, nem tud, a szexualitásról szólni. De valóban. Minden, ami igazán fontos, nálam valamilyen formában összeköttetésben áll a szexualitással. És így van ez a spiritualitással, hittel is.
Ha spirituális szexről szeretnél informálódni, a kereső feldob majd neked tantrával, lélektársi kapcsolatokkal, cölibátussal kapcsolatos tartalmakat.
De, amiről én beszélek, amit én képviselek, amiben mélyen hiszek, az egy egészen más nézőpont. És ehhez kellett kicsit ez az út és ezek a tartalmak is, hogy megtapasztaljam pl. a valláson keresztül, hogy mi nem vagyok.
És kellett a másik véglet is, szexuális devianciák, különleges megélések, hogy megtapasztaljam ebben a minőségben is, hogy mi nem vagyok.
A témámat, ami a szexualitás, megtaláltam abban a pillanatban, amikor 13 évesen családon belüli erőszak áldozata lettem. De kellet a száz kipróbált út, ami nem én vagyok, ahhoz, hogy megtaláljam azt az egy utat, ami igen.
Önmagában ez az egy megdolgozott erőszak élmény ad egy egészen más, egy egészen új nézőpontot.
Mit jelent például ez a szó: moralitás?
Ha ezelőtt 23 évvel ránézünk a velem történtekre, mondhatjuk: ez egy tragédia. Egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Ráadásul bűncselekmény. De ha most nézünk rá a történtekre és elfogadjuk például az én nézőpontom, akkor ajándék.
Minden, ami ma vagyok, akkor, abban az erőszak élményben aktiválódott. Már pusztán ez az egy esemény megtanított rá, meg kellett, hogy tanuljam, ha tovább akartam lépni, hogy nincs objektív igazság. Szubjektum van. És arról, hogy mi határoz meg engem, kizárólag én döntök. Minden más Insallah.
Egy kedvenc mondatom a szülői mintákkal kapcsolatban, amit szintén kis milliószor hallhattatok tőlem:
„nem kaptam meg mindent, amire vágytam, de mindent megkaptam, amire szükségem volt.”
De szeretem ezt a mondatot általánosságban is használni. Úgy hiszem, minden pillanatban megkapunk mindent, amire szükségünk van ahhoz, hogy megkaphassunk olyan dolgokat, amelyekre vágyunk. A kérdés, hogy mit tudunk ebbe beletenni, ahhoz hogy célt érjünk.
Visszatérve a szexualitáshoz, az én utam két adalékot követelt meg egyértelműen: az egyik, hogy nagyon sok nézőpontból és általatok megélt történésen keresztül nézzek rá a témára, ami egy nagyfokú nyitottságot és magasszintű tudást hozott. A másik, hogy elengedtem azt a fajta moralizálást, amit az emberek általában használnak. Mert megköt, korlátoz, meggátol a fejlődésben.
Ami ma fájdalmat okoz, holnap feloldozhat.
Ami egy másik ember számára bűn, számomra lehet természetes.
Amit ma ellenzek, megvetek, szégyellek, lehet holnap örömmel megélem.
Nincs olyan, hogy soha, nincs olyan, hogy örökké.
Ezt hívhatjuk Kinga féle nézőpontnak, hétköznapi vagy terápiás szinten tudatos szexualitásnak tehát, hogy ezen a témán keresztül képes voltam megismerni önmagam és ezen az úton úgy gondolom sikerrel viszek másokat is.
És magasabb szinten hívhatjuk szexuális spiritualitásnak, ami számomra azt jelenti, szexuális megélésekkel kapcsolatos létállapotokban, tevékenységekben, partnerségekben és azokból inspirálódva képes vagyok megélni magam egy kreatív, transzcendentális minőségben.
És ez sok mindent jelenthet.
Számomra a futás, a rúdtánc, egy öngyönyörszerzés, a szex és egy elnyújtott orgazmus is aktív meditáció, egyfajta kegyelmi állapot. Egy ilyen megélésben benne maradni és abból alkotni, létrehozni valamit: egy családi ebédet, egy festményt, egy cikket, bármit: áldozat, fohász, ima.
Valójában minden filozófiai, vallási irányzat szexuális jellegű, hiszen szexualitás témában is megélhető minőségekkel foglalkozik. A nemi vágyat, sok esetben általánosságban a vágyat mégis lehasítva, elfojtva, tabusítva kezelik és ezt várják el az arany követő, rajongótól is. 😊
A spiritualitás (hit) és a szexualitás nem különválasztható fogalmak. És onnantól, hogy elengedjük a moralitást, gyakorlatilag egy és ugyanaz.
Persze ez egy nézőpont. Az enyém. Egy másik kedves barátom szavai is eszembe jutottak, ezzel zárok: „hiszek Istenben, hiszek Jézusban, és baszok.”
Fotó: határtalanKÉPzelet – Veres Anita Photography
Smink: Maros Bernadett Eszter MUA
