Az együttműködés keretein belül mindig fel kell építsünk egy saját gyakorlást is. Ez tulajdonképpen egy magasszintű, saját igények mentén kialakított önkielégítési technika lesz.
Ez a támogató technika mindenkinél más, de az alapokat mindig ugyanonnan indítjuk. Az észrevételből megfogalmazott kérdés pedig az volt, hogy mi van akkor, ha nincs egyáltalán vágy? Hogy önkielégítsen/gyakoroljon az ember és fejlődjön benne, ha nincs vágy a folyamatban? Egyáltalán megszülethet- e a vágy egy egyéni tapasztalásban, vagy ez minden esetben egy kölcsönhatás eredménye?
A beszélgetést mi abba az irányba vittük el, hogy egy korrekcióban/fejlesztésben főleg a kezdeti fázisban egy tiszta izgalmat építünk. Mindenmentesen. Tehát ez egy testi folyamat. Ebben legtöbbször nincs vágy.
Magasabb szinten egyébként szerintem egyéni folyamatban is születhet vágy, de itt már öngyönyörszerzésről beszélünk, ami feltételez egy kapcsolódást/kölcsönhatást saját magunkkal is.
Tehát az izgalommal szemben a vágy minden esetben egy kölcsönhatás. Egy mögöttes motivációt generáló folyamat, hogy összekapcsolódjak valakivel vagy valamivel, ami egy folyamatos izgalmat (is) generálhat bennem. Sokszor azonban pont az a probléma, hogyha a vágyam tárgya nem érkezett még meg, vagy kilépett az életemből, esetleg nem elérhető számomra, és ezen minőség megélése nélkül nem megy a szex.
Mert egy kizárólagos útvonal, vágymegélés kapcsán vagyok képes átélni az izgalmat és elérni az orgazmust.
Összességében azt látom, hogy ha a vágy alá rendeljük az izgalmat, az egy nagyon kiszolgáltatott, bezárt állapotot eredményez(het), ami vágyképzési zavarhoz vezet.
A tudatosan felépített és előhívható izgalom lehetőséget ad, hogy hatékonyabban kommunikáld, mutasd önmagad és többféle szexuális helyzetben, minőségben is jól tudj működni. Saját magaddal és a partnereddel egyaránt. Hogy a vágyaid mélyebben meg tudd élni, anélkül, hogy kiszolgáltatnád magad egyetlen, kizárólagos vágy/orgazmuselérési útvonalnak.
