Nagyon nagy szeretettel ajánlom figyelmetekbe ezt az írást egészséges szexualitás témakörben, amire véletlenül bukkantam rá. A cikk Malinowski Bronislaw Trobriand Szigeteken végzett kutatási eredményeit mutatja be. Malinowski megfigyelései alapján arra a következtetésre jut, hogy az egészséges szexualitás két alappillére az anya (és a szűkebb értelemben vett családi relációk) és gyermek közötti kötödés, valamint a szexuális fejlődés sértetlenségének megléte.
A „Civilizáció és boldogság” (Kultúraközi nézőpont – Malinowski: Szex és Elfojtás c. könyve alapján) című cikk egy nagyon érdekes témát mutat be, ami indirekt módon, mégis hitelesen közöl információt egészséges szexualitás témakörben. Ha ez a rövid összegzés felkeltette a figyelmed, a teljes cikket megtekintheted a www.narrativecoaching.hu weboldalon.
„Korunk alapvető meggyőződése, hogy a civilizáció boldogságunkon munkálkodik, és a fejlődés egyre boldogabb élethez vezet. Hogyan is tudnánk ellenőrizni ennek igazságát, amikor nyilvánvaló, hogy nem tudjuk átélni életünket a civilizáció korábbi szakaszaiban?”
Malinowski nézőpontja szerint a pszichoanalízis tulajdonképpen annak elmélete, hogyan befolyásolja a család élete az egyén pszichológiáját. (1.Hogyan hatnak a különböző típusú családok az egyénre?; 2.Hogyan hatnak a különböző család típusok a kultúra és a társadalom alakulására?)
Malinowski hozzájárulása a szexualitás, a nemi szerepek, a család, az egyéni fejlődés megértéséhez abból a szempontból lehet máig hatóan értékes, hogy ő több éves elmélyült terepmunka során alapos megfigyeléséket tett, és tudományos kutatásokat végzett teljesen eltérő társadalmakban. (…)
Ezen túlmenően Malinowski számos olyan megfigyelést ír le, és olyan kérdésekben fogalmaz meg izgalmas következtetéseket, amelyek máig hatóan hasznosak lehetnek a nyugati társadalmakra jellemző pszichológiai problémák megértésében és a gyakorlati terápiás/önismereti munka elmélyítésében.
Az első fontos különbség a két társadalmi szokásrendszerben az anya és gyermek kapcsolatában van. A család mindig biztos és meleg érzelmi háttér marad a gyermek számára, amelybe szabadon visszaléphet, és amelyből bármikor kiléphet, hogy a gyermekekhez csatlakozzon elfoglaltságaikban. (…) A Malinowski által feltárt legfontosabb különbségek a szexualitással kapcsolatosak. (…)
Malinowski szerint a latencia azért következik be, mert a gyermek egyrészt eltanulja a szülők természetellenes viselkedését a szexualitással kapcsolatban, másrészt mert közvetlen tiltásokat kap ilyen irányú érdeklődésére. A Trobriand szigeteken egyáltalán nincs ilyen latencia szakasz, ami a szexuális ösztönök, tevékenységek elnyomásával, csökkenésével járna együtt.
A szexuális perverziók ismeretlenek. A szexuális érdeklődés és játékok fokozatosan fejlődnek megszakítás és törés nélkül az ifjúkori valódi szexuális kísérletezés felé. (…) A felnőttek általánosan monogám házasságban élnek, kiegyensúlyozott, meleg érzelmi légkörben. A szexualitás mindig gyengéd, érzelem gazdag, kölcsönös élvezetként jelenik meg. Az egyoldalú és tisztán szexuális kielégülés iránti vágy ismeretlen számukra.
Malinowski egyáltalán nem talált semmilyen szexuális perverziót (erőszak, fiatalok molesztálása). Malinowski itt megerősítve látja Freud feltevését, hogy a szexuális perverziók kialakulása a szexuális ösztön elnyomásával függ össze, és mivel itt az ösztönök nincsenek elnyomva, így nincs perverzió sem.
Malinowski hosszan tartó – több éves – kutatásai során nem talált egyetlen példát sem a Freud által leírt neurózisokra vagy hisztériához hasonló viselkedésre sem. Malinowski ezt azzal magyarázza, hogy a martilineális rokonsági rendszer és család szerkezet, valamint a feltárt nevelési mód nem hozza létre azokat az alapvetően problémás, elfojtásokkal járó, vagy traumatikus élményeket, amelyeket a nyugati társadalom és nevelési mód.
Ebben alapvetőnek látja az anya-gyermek közötti zavartalan, gyengéd és hosszan tartó köteléket a csecsemőkorban, és az apa gyengéd szerepét, valamint azt, hogy a szexualitással kapcsolatban nincsenek a 3-6 éves korban nem elfogadott, elnyomott, cenzúrázott részletek.
Malinowski megerősíti a pszichoanalízis legfontosabb feltevését arról, hogy a neurotikus problémák gyökere ebben az időszakban kereshető, és alapvető a családi dinamika és a szexuális elfojtások szerepe. Szerinte, ahol nincsenek alapvető szexuális elfojtások, ott nem is alakulnak ki a felnőtt lakosságban neurotikus panaszok.
A Trobriand Szigetek több szempontból is érdekes példa: Egyrészt a nevelés nem tartalmaz semmilyen tiltást a genitális szexuális játékokkal, szexuális érdeklődéssel kapcsolatban, ezért egy teljesen elfogadó nevelést, pozitív választ kaphat a gyermek természetes érdeklődésére. Másrészt a szülők saját szexuális élete sem tartalmaz elfojtásokat, amelyek tudattalan dinamikaként megterhelnék a gyermeket.
A Trobriand Szigeteken egy példát láthatunk arra, hogy létezhet egy társadalom szexuális szabadságban, mégis alapvetően monogám párkapcsolatban élő párokat találunk, akik kiegyensúlyozott érzelmi légkörben nevelik gyermekeiket. A házasság nem tiltja másokkal sem a szexuális kapcsolat létesítését, ez megtörténik, mégis ritkán igénylik. A párkapcsolat érzelmileg és szexuálisan is kielégítő mind a nők, mind a férfiak számára.
Két alapvetően fontos tényezőt láthatunk: Az egyik az anya-gyermek szimbiózis zavartalansága, az individuáció-szeparáció során megélt egészséges ritmus, a stabil kötődési minta alapjainak biztonsága, és a család érzelmi biztonságot adó háttere a teljes gyermekkorban. A másik a szexualitás természetes megélése, a felesleges tiltások és rossz érzések teljes hiánya.
Lehetséges, hogy ez a két tényező az alapja a jó felnőttkori párkapcsolatok titkának?
Lehetséges, hogy a nyugati civilizációban a párkapcsolatok fő nehézsége éppen abból adódik, hogy nem épül fel a stabil kötődés képessége az első három évben? Lehetséges, hogy azért vagyunk ennyire bajban a szexualitás témájával, mert gyermekként nem tanuljuk meg a környezetünktől jól kezelni a bennünk élő energiát?
Malinowski alapjaiban cáfolja meg a nyugati civilizáció elképzeléseit a helyes nevelésről, a szükséges erkölcsi korlátokról. Ugyanakkor alapjaiban kérdőjelezi meg Freud feltételezéseit is, amennyiben Freud szerint az ösztönök szabad megélése és a monogám házasság kizárja egymást (Freud, 1908). A Trobriand-on élőknél pontosan azt látjuk, hogy a valóban szabad és a természetességet követő szexuális nevelés éppenhogy monogámiához, érzelmekben gazdag szexuális élethez, és stabil párkapcsolatokhoz vezet.
A nyugati társadalmak állandó elégedetlensége, kielégíthetetlen fogyasztási és felhalmozási láza talán éppen a kielégítetlen érzelmi szükségletek következménye? Lehetséges, hogy éppen az anya korlátozott elérhetősége, az apa kevés melegsége, a túl magas elvárásokat és túl kevés érzelmi támaszt nyújtó gyermekkor, és az ellentmondásos szexuális érzések okozzák a nyugati világ lelki problémáit?
Elképzelhető, hogy Freud alapvető igazságot látott meg abban, hogy a társadalmat uraló nyugtalanság és teljesítmények utáni túlzott hajsza nem más, mint szublimált kielégületlenség? Vajon a nyugati civilizáció mennyiben egy önfenntartó gépezet, amely az egyéneket örökös boldogtalanságra ítéli, és így nyeri meg energiájukat az állandó hajszának, amivel gazdasági gépezetét működteti?
Talán éppen ezért nem vesz tudomást a pszichológia és az antropológia azon fontos kutatásairól, amelyek rámutatnak boldogtalanságot okozó szokásaira? Talán saját civilizációnk az az egyetlen tapasztalat, amibe zárva, nem is tudjuk felfogni korlátait?”
Szakirodalom:
Freud, Sigmund: Civilized Sexual Morality and Modern Nervous Illness (1908).
Hamilton, N.G.: Tárgykapcsolatelmélet a gyakorlatban, (1990) Animula, 2007.
Malinowski, Bronislaw: Sex and Repression in Savage Society, (1937), reprint Forgotten Book 2012.
Radcliffe-Brown, A.R.: Struktúra és Funkció a Primitív Társadalmakban, (1952) Csokonai, 2004.
Fotó: VL